Egyszer hallottam egy lány történetét, akit az apja éveken keresztül szexuálisan bántalmazott. Ez okozta, hogy a fiatal nő rossz útra tért az életében. Egy nap ez a nő elsétált egy templom mellett, amikor belépett, a lelkész a megbocsátásról prédikált.
Azt mondta, hogy nincs olyan dolog, amit ne tehetnénk, amit Isten ne bocsátana meg nekünk. Annyi fájdalmat okozott magának és másoknak, hogy annyira elborította a gondolat, hogy újjá lesz.
Azon a napon az a nő átadta életét Krisztusnak, és szívében kereste apját, akit sok éven át kitagadott. Amikor végre megtalálta apját, apja meglátta őt, és könnyek töltötték meg a szemét, miközben térdre esett, és kérte, hogy bocsásson meg neki azért, amit tett. Megosztotta vele, hogy a börtönben elfogadta Krisztust. A nő felemelte őt, és azt mondta: "Megbocsátok neked, mertIsten megbocsátott nekem."
Amikor ez a nő megosztotta a történetét, leesett az állam a padlóra... ez valóban a megbocsátás szíve. A története elgondolkodtatott, hogy hányszor nem akartam megbocsátani másoknak, amiért megbántottak, amikor ez sokkal kevesebb volt, mint amit ő átélt. Körülbelül akkoriban, amikor ez a nő megosztotta velem a bizonyságtételét, visszatértem Jézushoz, és sok olyan dolog volt a szívemen és az elmémben, amin csak Isten tudott segíteni.Az egyikük megbocsátó volt.
Keresztényként arra vagyunk hivatottak, hogy megbocsássunk azoknak, akik bántanak minket, akik gyűlölnek minket, és akik gonosz terveket szőnek ellenünk. Miért van az, hogy úgy gondoljuk, hogy nekünk Isten megbocsát, de úgy tűnik, hogy nem tudunk megbocsátani egy másik tökéletlen embernek, aki ugyanolyan bűnös, mint mi? Ha Isten, aki nagy és hatalmas és hatalmas, igazságos és tökéletes, megbocsát nekünk, akkor mi miért ne bocsátanánk meg?
Emberként olyan nehéz lehet elengedni a fájdalmat és a fájdalmat, amikor nem kapunk bocsánatkérést, de ma azt szeretném megkérdezni tőletek, ha ti lennétek az a fiatal nő, megbocsátottatok volna az apátoknak? Az ő bátorsága és bátorsága, hogy megbocsásson a megbocsáthatatlanért, olyan kicsinek éreztem magam, mert az én szememben nem kellett megbocsátanom a családtagnak, aki hazugságokat talált ki rólam, vagy a barátnak, aki pénzt lopott tőlem. Valóban szükség vanbátorságot a megbocsátásra. Isten arra hív minket, hogy bocsássunk meg egymásnak, és folyamatosan. Arra hív, hogy amint lehet, hozzuk helyre a dolgokat, és aztán jöjjünk hozzá.
Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de amikor azt olvastam, hogy ha nem bocsátok meg, akkor nem kapok bocsánatot... egy kicsit megijedtem. A megbocsátás annyira fontos Istennek, hogy hajlandó visszatartani a kezét, ha úgy döntünk, hogy nem bocsátunk meg azoknak, akik megbántottak minket.
Lásd még: 20 fontos bibliai vers a mások megbántásáról (Erőteljes olvasmány)A szívproblémáim feldolgozása során sokat imádkoztam, és kértem Istent, hogy adjon lehetőséget arra, hogy bocsánatot kérjek azoktól, akiket megbántottam. Imádkoztam azért is, hogy legyen lehetőségem jóvátenni azokkal, akik megbántottak. Nagy örömmel mondhatom el, hogy az Úr megadta nekem a lehetőséget, hogy pontosan ezt tegyem.
Folyamatosan emlékeztetnem kellett magam a bűnös természetemre, és arra, hogy áldozat akarok lenni, hogy egy rossz helyzetben felülkerekedjek. Folyton vissza kellett térnem a Szentíráshoz, hogy emlékeztessenek arra, milyen kegyelmes Isten megbocsátása. Ezért olyan fontos, hogy olvassuk a Bibliát, hogy képesek legyünk szembesíteni ezeket a negatív gondolatokat a Szentírással. Ez néhány a kedvenc passzusaim közül, amelyeket folyamatosan emlékeztetnem kellett rámagam:
Márk 11:25 "És amikor imádkozva álltok, bocsássatok meg, ha valakivel szemben bármi bajotok van, hogy a ti mennyei Atyátok is megbocsássa nektek a ti vétkeiteket".
Efézus 4:32 "Legyetek egymáshoz kedvesek, gyengédszívűek, bocsássatok meg egymásnak, amint Isten is megbocsátott nektek Krisztusban."
Máté 6:15 "Ha pedig ti nem bocsátjátok meg másoknak az ő vétkeiket, a ti Atyátok sem bocsátja meg a ti vétkeiteket".
1 János 1:9 "Ha megvalljuk bűneinket, hűséges és igaz, hogy megbocsássa nekünk bűneinket, és megtisztítson minket minden hamisságtól."
Lásd még: 50 fontos bibliai vers a vesztésről (Nem vagy vesztes)Máté 18:21-22 "Akkor odalépett Péter, és így szólt hozzá: "Uram, hányszor vétkezik ellenem az én testvérem, és én megbocsátok neki? Hétszer hétszer?" Jézus így felelt neki: "Nem hétszer mondom neked, hanem hetvenszer hétszer." Jézus azt mondta neki: "Hétszer hétszer.
Barátaim, ma este csak emlékeztetni akarlak benneteket, hogy ha valakinek meg kell bocsátanotok, bocsássatok meg neki, engedjetek el minden keserűséget, és kérjétek Istent, hogy gyógyítsa meg a szíveteket. Ha valakit megbántottatok, kérjétek Istent, hogy adjon nektek lehetőséget a bocsánatkérésre, és imádkozzatok, hogy a másik ember szíve meglágyuljon, és elfogadja a bocsánatkéréseteket.
Még ha nem is fogadják el a bocsánatkérésedet (ami velem is megtörtént), akkor is kérheted az Urat, hogy lágyítsa meg a szívüket. A megbocsátás hatalmas áldás azoknak, akik elfogadják, és azoknak is, akik adják.
Nem szabad elfelejtenünk, hogy nem vagyunk nagyobbak Jézusnál. Bűnösök vagyunk, akiknek kegyelemre van szükségük, és a legtöbben, ha nem mindannyian, egyet tudunk érteni abban, hogy az Úr megbocsátása újjá tett minket, és csodálatos dolog tudni, hogy megbocsátást nyertél. Nem ezt szeretnéd megadni valakinek?
Hát nem olyan ajándék ez, amit szeretnél, hogy valaki megkapjon? Nem szeretnéd, hogy ugyanezt a melegséget érezzék a szívükben és békét az elméjükben? Barátaim, mindig kérjük Istent, hogy lágyítsa meg a szívünket, hogy bocsánatot kérjünk, amikor rosszat tettünk, és hogy mindig fogadjuk el a bocsánatkérést attól, aki megbántott minket, mert ha mi nem bocsátunk meg, akkor Ő sem fog megbocsátani nekünk.
