50 fontos bibliai vers az egyenlőségről (faj, nemek, jogok)

Mit mond a Biblia az egyenlőségről?

Az egyenlőség napjainkban forró téma a társadalomban: faji egyenlőség, nemek közötti egyenlőség, gazdasági egyenlőség, politikai egyenlőség, társadalmi egyenlőség és még sorolhatnánk. Mit mond Isten az egyenlőségről? Fedezzük fel az Ő sokrétű tanításait, az egyenlőség különböző típusait.

Keresztény idézetek az egyenlőségről

"Az emberi történelem évezredei során, egészen az elmúlt körülbelül két évtizedig, az emberek természetesnek vették, hogy a férfiak és nők közötti különbségek olyan nyilvánvalóak, hogy nem kell kommentálni őket. Elfogadták, ahogy a dolgok állnak. De a könnyű feltételezéseinket megtámadták és összezavarták, elvesztettük a tájékozódásunkat az egyenlőségnek nevezett valamiről szóló retorika ködében, így aztán akellemetlen helyzetbe kerültünk, amikor a művelt embereknek azt kellett bizonygatnunk, ami egykor a legegyszerűbb parasztember számára is teljesen nyilvánvaló volt." Elisabeth Elliot

"Bár az Atya és a Fiú lényegét tekintve azonos és egyformán Isten, mégis különböző szerepekben működnek. Isten saját elgondolása szerint a Fiú aláveti magát az Atya fejedelemségének. A Fiú szerepe semmiképpen sem kisebb szerep, csupán más. Krisztus semmiképpen sem alacsonyabb rendű, mint az Atya, még ha önként alá is veti magát az Atya fejedelemségének. Ugyanez igaz a házasságban is. A feleségek semmiképpen sem alacsonyabb rendűek, mint aférjek, annak ellenére, hogy Isten különböző szerepeket rendelt a férjeknek és a feleségeknek. A kettő egy test, lényegét tekintve teljesen egyenlők. Bár a nő a férfi fejének való alávetettség helyét foglalja el, Isten azt parancsolja a férfinak, hogy ismerje el felesége alapvető egyenlőségét, és szeresse őt, mint saját testét." John MacArthur

"Ha van egyenlőség, az az Ő szeretetében van, nem bennünk." C.S. Lewis.

Mit mond a Biblia az egyenlőtlenségről?

1. Isten világossá teszi, hogy a társadalmi vagy gazdasági helyzet alapján történő megkülönböztetés bűn!

"Testvéreim, ne tartsátok a mi dicsőséges Urunkba, Jézus Krisztusba vetett hiteteket személyes kivételezéssel. Mert ha egy aranygyűrűs, fényes ruhába öltözött ember jön be a gyülekezetetekbe, és bejön egy szegény, piszkos ruhás ember is, és ti különös figyelmet fordítotok arra, aki fényes ruhát visel, és azt mondjátok: 'Te itt jó helyen ülsz', és azt mondjátok a szegénynek, hogyember: "Te ott állj, vagy ülj le az én zsámolyom mellé", nem tettetek-e különbséget egymás között, és nem lettetek-e gonosz indítékkal bírákká?

Figyeljetek, szeretett testvéreim: vajon Isten nem e világ szegényeit választotta-e ki, hogy gazdagok legyenek a hitben és örökösei annak az országnak, amelyet azoknak ígért, akik szeretik Őt? Ti azonban meggyaláztátok a szegény embert.

Ha azonban az Írás szerint teljesítitek a királyi törvényt: "Szeresd felebarátodat, mint önmagadat", akkor jól teszitek. Ha azonban részrehajlóak vagytok, akkor bűnt követtek el, és a törvény megsértőiként ítéltetek el." (Jakab 2:1-10) (lásd még Jób 34:19, Galata 2:6).

1. "Isten nem részrehajló." (Róma 2:11) Ennek az igeversnek a kontextusa Isten pártatlan ítélete a meg nem tért bűnösök felett, és dicsőség, tisztesség és halhatatlanság azok számára, akiknek Krisztus igazságot tulajdonított a belé vetett hit által.

Isten pártatlansága minden nemzet és faj emberére kiterjeszti az üdvösséget, akik Jézusba vetik hitüket (ApCsel 10:34-35, Róma 10:12).

Isten a pártatlan bíró (Zsoltárok 98:9, Efézus 6:9, Kolossé 3:25, 1Péter 1:17).

Isten pártatlansága kiterjed az árvák, özvegyek és idegenek iránti igazságosságra is.

"Mert az Úr, a te Istened az istenek Istene és az urak Ura, a nagy, a hatalmas és a félelmetes Isten, aki nem részrehajló, és nem fogad el kenőpénzt. Igazságot szolgáltat az árvának és az özvegynek, és a jövevény iránti szeretetét azzal mutatja meg, hogy élelmet és ruhát ad neki. Így mutassatok szeretetet a jövevény iránt, mert ti is jövevények voltatok Egyiptom földjén." (5Mózes 10:17-19).

1. "Nincs zsidó és nincs görög, nincs rabszolga és nincs szabad, nincs férfi és nincs nő, mert mindnyájan egyek vagytok Krisztus Jézusban." (Galata 3:28).

Ez a vers nem azt jelenti, hogy az etnikai, társadalmi és nemi különbségek eltörlődtek, hanem azt. minden emberek (akik hit által elfogadták Jézust) minden kategóriából ONE Krisztusban. Krisztusban mindenki az Ő örököse és vele egy testben egyesül. A kegyelem nem érvényteleníti ezeket a különbségeket, hanem tökéletessé teszi őket. A Krisztusban való identitásunk a legmegalapozóbb aspektusa identitásunknak.

1. "Isten a világ bolondjait választotta, hogy megszégyenítse a bölcseket, és a világ gyengéit választotta, hogy megszégyenítse az erőseket, és a világ jelentéktelen dolgait és a megvetetteket választotta ki Isten." (1Korinthus 1:27-28).

Nem kell hatalommal, hírnévvel vagy nagy szellemi erővel rendelkeznünk ahhoz, hogy Isten használjon minket. Isten örömmel veszi a "senkiket", és úgy munkálkodik rajtuk keresztül, hogy a világ láthassa az Ő hatalmát munkálkodni. Vegyük például Pétert és Jánost, egyszerű halászokat:

"Amikor látták Péter és János bátorságát, és rájöttek, hogy tanulatlan, egyszerű emberek, megdöbbentek, és tudomásul vették, hogy ezek a férfiak Jézussal voltak." (ApCsel 4:13).

1. Róma 2:11 "Mert Isten nem kivételez".

2. 5Mózes 10:17 "Mert az Úr, a te Istened az istenek Istene és az urak Ura, a nagy, hatalmas és félelmetes Isten, aki nem mutat részrehajlást és nem fogad el megvesztegetést." Ez az Úr, a te Istened.

3. Jób 34:19 "ki nem részrehajló a fejedelmekkel szemben, és nem kedvez a gazdagoknak a szegényekkel szemben?" Mert ők mind az ő keze munkája.

4. Galata 3:28 (KJV) "Nincs zsidó és görög, nincs szolga és szabad, nincs férfi és nő, mert mindnyájan egyek vagytok a Krisztus Jézusban."

5. Példabeszédek 22:2 (NASB) "A gazdagok és a szegények közösek, az Úr mindnyájuk Teremtője".

6. 1 Korinthus 1:27-28 (NIV) "Isten pedig a világ bolondjait választotta, hogy megszégyenítse a bölcseket; Isten a világ gyengéit választotta, hogy megszégyenítse az erőseket. 28 Isten e világ alantas dolgait és megvetett dolgait választotta - és a nem létező dolgokat -, hogy semmissé tegye a létező dolgokat." (1 Korinthus 1:27-28).

7. 5Mózes 10:17-19 (ESV) "Mert az Úr, a te Istened az istenek Istene és az urak Ura, a nagy, a hatalmas és a félelmetes Isten, aki nem részrehajló, és nem fogad el kenőpénzt. 18 Igazságot szolgáltat az árvának és az özvegynek, és szereti a jövevényt, táplálékot és ruhát ad neki. 19 Szeressétek tehát a jövevényt, mert ti is jövevények voltatok Egyiptom földjén." (5Mózes 10:17-19).

8. 1Mózes 1:27 (ESV) "Így teremtette Isten az embert a maga képmására, Isten képmására teremtette őt; férfinak és nőnek teremtette őket".

9. Kolossé 3:25 "Aki rosszat tesz, annak meg kell fizetni a rosszat, és nincs kivételezés".

10. ApCsel 10:34 "Ekkor Péter így kezdett beszélni: "Most már igazán megértettem, hogy Isten nem kivételez".

11. 1 Péter 1:17 (NKJV) "Ha pedig az Atyát hívjátok segítségül, aki pártoskodás nélkül ítél kinek-kinek cselekedete szerint, akkor viselkedjetek egész idő alatt, amíg itt tartózkodtok. itt félelemben."

A férfiak és a nők egyenlőek Isten szemében.

Isten szemében a férfiak és a nők egyenlőek, mert mindkettő Isten képmására teremtetett: "Így teremtette Isten az embert a maga képmására, Isten képmására teremtette őt, férfinak és nőnek teremtette őket." (1Mózes 1:27).

Ádám így szólt feleségéről, Éváról: "Végre, ez csontomból csont, és húsomból hús!" (1Mózes 2:23) A házasságban a férfi és a nő eggyé válik (1Mózes 2:24). Isten szemében egyenlő értékűek, bár testileg és a házasságon belüli szerepükben különböznek.

Isten szemében a férfiak és a nők szellemi értelemben egyenlők: mindketten bűnösök (Róma 3:23), de az üdvösség mindkettőjük számára egyformán elérhető (Zsidók 5:9, Galata 3:27-29). Mindketten kapnak Szentlelket és lelki ajándékokat, hogy másoknak szolgáljanak (1Péter 4:10, ApCsel 2:17), bár az egyházon belüli szerepek különböznek.

12. 1Mózes 1:27 "Így teremtette Isten az embert a maga képmására, Isten képmására teremtette őket; férfinak és nőnek teremtette őket".

13. Máté 19:4 "Jézus így válaszolt: "Nem olvastátok-e, hogy a Teremtő kezdettől fogva 'férfivá és nővé teremtette őket'?".

14. 1Mózes 2:24 "Ezért hagyja el a férfi apját és anyját, és egyesül feleségével, és egy testté lesznek".

15. 1Mózes 2:23 (ESV) "Akkor az ember így szólt: "Ez végre csont az én csontjaimból és hús az én testemből; Asszonynak nevezzük, mert az Emberből lett.".

16. 1Péter 3:7. "Férjek, ugyanígy legyetek figyelmesek, amikor feleségetekkel éltek, és bánjatok velük tisztelettel, mint gyengébb társatokkal és mint veletek együtt az élet kegyelmi ajándékának örököseivel, hogy semmi se akadályozza imáitokat." A Péter 3:7. "A férfiaknak pedig a feleségükkel való együttélésükben is legyen meggondolásuk.

A Biblia és az emberi egyenlőség

Mivel Isten minden embert az Ő képmására teremtett, minden ember megérdemli, hogy egyenlő méltósággal és tisztelettel bánjunk vele, még a meg nem született emberekkel is: "Tiszteljetek minden embert" (1Péter 2:17).

Bár minden ember megérdemli a méltóságot és a tiszteletet, ez nem jelenti azt, hogy figyelmen kívül hagyjuk a különbségeket. Mindenki nem egyformák - sem biológiailag, sem sok más tekintetben. Ez inkább olyan, mint mi a gyermekeinkkel, ha több gyermekünk van. Mindegyiket egyformán szeretjük (remélhetőleg), de örülünk annak, ami egyedivé teszi őket. Isten örül annak, hogy különbözővé tesz minket nemünk, megjelenésünk, képességeink, ajándékaink, személyiségünk és sok más tekintetben. Ünnepelhetjük a különbözőségünket, miközben elfogadjuk az egyenlőséget.

A társadalomban a teljes egyenlőség sürgetése magában hordozza a veszélyt, amikor a társadalom túllép azon, hogy mindenkivel tisztességesen bánjon, és mindenkire rákényszeríti az "egyformaságot". Bárki, akinek más a véleménye vallási, orvosi, politikai és ideológiai kérdésekben, azt "törlik", és veszélyesnek tekintik a társadalomra. Ez nem egyenlőség, ez az ellenkezője.

A Biblia azt tanítja, hogy az emberi egyenlőség a jóság kimutatásával és a szegények, rászorulók és elnyomottak ügyének védelmével kapcsolatos (5Mózes 24:17, Példabeszédek 19:17, Zsoltárok 10:18, 41:1, 72:2, 4, 12-14, 82:3, 103:6, 140:12, Ézsaiás 1:17, 23, Jakab 1:27).

"Tiszta és szeplőtelen vallás a mi Istenünk és Atyánk előtt ez: meglátogatni az árvákat és özvegyeket nyomorúságukban, és megőrizni magunkat a világtól szeplőtelenül." (Jakab 1:27).

Ez magában foglalja azt is, hogy mit tehetünk az elnyomottakért személyes szinten, valamint az egyházon és a kormányzaton keresztül (így ki kell állnunk az igazságos törvények és az igazságos politikusok mellett, akik megvédik az ártatlan gyermekeket az abortusztól, és gondoskodnak a fogyatékosokról, rászorulókról és elnyomottakról).

Törekednünk kell arra, hogy barátságot kössünk a tőlünk különböző emberekkel: más fajúakkal, más országokból, más társadalmi és iskolázottsági szintről, fogyatékkal élőkkel, sőt más vallásúakkal is. A barátságok és beszélgetések révén jobban megérthetjük, hogy ezek az emberek min mennek keresztül, és segíthetünk szolgálni szükségleteiket Isten vezetése szerint.

Ezt tette az ősegyház is - a hívők mindent megosztottak, amijük volt, és a gazdagabb hívek közül néhányan eladták földjeiket és vagyonukat, hogy segítsenek a szegényeken és rászorulókon (ApCsel 2:44-47, 4:32-37).

17. 1 Péter 2:17 "Tiszteljetek meg minden férfiak "Szeressétek a testvériséget, féljétek Istent, tiszteljétek a királyt."

18. 5Mózes 24:17 "Ne fosszátok meg az idegent és az árvát az igazságtól, és ne vegyétek el az özvegyasszony köpenyét zálogul".

19. 2Mózes 22:22 (NLT) "Ne használj ki özvegyet vagy árvát".

20. 5Mózes 10:18 "Igazságot szolgáltat az árvának és az özvegynek, és szereti az idegent, táplálékot és ruhát ad neki".

21. Példabeszédek 19:17 "Aki bőkezű a szegényekkel, az Úrnak ad kölcsön, és ő meghálálja neki tettét".

22. Zsoltárok 10:18 "Igazságot tenni az árváknak és az elnyomottaknak, hogy a föld embere ne nyomjon el többé".

23. Zsoltárok 82:3 "Védd meg a gyengék és árvák ügyét, állj ki a nyomorgók és elnyomottak jogaiért".

24. Példabeszédek 14:21 (ESV) "Aki megveti felebarátját, az bűnös, de áldott, aki bőkezű a szegényekkel".

25. Zsoltárok 72:2 "Igazsággal ítélje meg népedet, és igazsággal szegényeidet!"

A társadalmi osztályok bibliai szemlélete

A társadalmi osztályok Isten számára lényegében irrelevánsak. Amikor Jézus a földön járt, tanítványainak (és belső körének) egyharmada halász volt (munkásosztály). Ő egy vámszedőt választott (gazdag kirekesztett), a többi tanítvány társadalmi osztályáról pedig semmit sem tudunk meg. Ahogyan már a cikk elején is említettük, a társadalmi osztályon alapuló megkülönböztetés bűn (Jakab 2:1-10).A Szentírás azt is elmondja, hogy Isten a jelentékteleneket, a gyengéket és a megvetetteket választotta ki (1Korinthus 1:27-28).

A személyes kapcsolatainkban keresztényként és az egyházban a társadalmi osztály nem számíthat. Nem szabad tisztelnünk a gazdagokat, és figyelmen kívül hagynunk a szegényeket vagy a tanulatlanokat. Nem szabad társadalmi felkapaszkodóknak lennünk:

"Akik meg akarnak gazdagodni, kísértésbe és csapdába esnek, és sok bolond és ártalmas vágyba, amelyek romlásba és pusztulásba taszítják az embereket. Mert a pénz szeretete mindenféle gonoszságnak gyökere, és némelyek a pénz utáni vágyakozás által eltévelyedtek a hittől, és sok gyötrelemmel szúrták át magukat." (1Timóteus 6:9-10).

Másfelől fel kell ismernünk, hogy nem bűn magasabb társadalmi osztályba tartozni - vagy gazdagnak lenni -, de vigyáznunk kell, hogy ne a mulandó dolgokban, hanem Istenben bízzunk, és anyagi lehetőségeinket mások megáldására használjuk:

"Tanítsátok azokat, akik ebben a jelen világban gazdagok, hogy ne legyenek elbizakodottak, és ne a gazdagság bizonytalanságára, hanem Istenre vessék reményüket, aki gazdagon ellát minket mindennel, amit élvezhetünk. Tanítsátok őket, hogy tegyenek jót, legyenek gazdagok jó cselekedetekben, legyenek nagylelkűek és készek megosztani, elraktározva maguknak a jövőre nézve a jó alap kincsét, hogy megragadhassák azt, ami igazán(1Timóteus 6:17-19)."

"Aki elnyomja a szegényt, az megsérti Teremtőjét, aki pedig bőkezű a rászorulókkal, az tiszteli Őt." (Példabeszédek 14:31).

A rabszolgaság gyakori volt a bibliai időkben, és néha valaki rabszolgaként lett keresztény, ami azt jelenti, hogy most már két ura volt: Isten és az emberi gazdája. Pál a gyülekezetekhez írt leveleiben gyakran adott konkrét utasításokat a rabszolgáknak.

"Rabszolgának hívtak el téged? Ne törődj vele. Ha pedig szabaddá is válhatsz, használd ki azt. Mert aki az Úrban rabszolgának lett elhívva, az az Úr szabadja; hasonlóképpen, aki szabadnak lett elhívva, az Krisztus rabszolgája. Árért lettetek megvásárolva; ne legyetek emberek rabszolgái." (1Kor 7,21-23).

26. 1 Korinthus 1:27-28 "Isten pedig a világ bolondjait választotta, hogy megszégyenítse a bölcseket; Isten a világ gyengéit választotta, hogy megszégyenítse az erőseket. 28 Isten a világ alantas dolgait és a megvetett dolgokat - és a nem létező dolgokat - választotta, hogy semmissé tegye a létező dolgokat." (1Korinthus 1:27-28)

27. 1Timóteus 6:9-10 "Akik pedig meg akarnak gazdagodni, kísértésbe és csapdába esnek, és sok bolond és ártalmas kívánságba, amelyek romlásba és pusztulásba taszítják az embereket. 10 Mert a pénz szeretete mindenféle gonoszság gyökere, és némelyek a pénz utáni vágyakozás által eltévelyedtek a hittől, és sok gyötrelemmel szúrták át magukat".

28. Példabeszédek 28:6 "Jobb a szegény ember, aki becsületében jár, mint a gazdag ember, aki bűnös az útjain".

29. Példabeszédek 31:8-9 "Szólj azokért, akik nem tudnak magukért beszélni, állj ki mindazok jogaiért, akik nélkülöznek. 9 Szólj és ítélj igazságosan, védd meg a szegények és rászorulók jogait." Ez az igazságos ítélet.

30. Jakab 2:5 "Hallgassátok meg, kedves testvéreim: Nem azokat választotta-e ki Isten, akik a világ szemében szegények, hogy gazdagok legyenek a hitben, és örököljék azt az országot, amelyet azoknak ígért, akik szeretik őt?".

31. 1Korinthus 7:21-23 "Rabszolga voltál, amikor elhívtak? Ne hagyd, hogy ez zavarjon - bár ha el tudod nyerni a szabadságodat, tedd meg. 22 Mert aki rabszolga volt, amikor elhívtak az Úrba vetett hitre, az az Úr szabad embere; hasonlóképpen, aki szabad volt, amikor elhívtak, az Krisztus rabszolgája. 23 Árért vásároltatok; ne legyetek emberek rabszolgái." Ez az 1Kor 7:21-23.

A nemek közötti egyenlőség a Bibliában

Amikor a nemek közötti egyenlőségről beszélünk, még a társadalom szemszögéből nézve sem azt jelenti, hogy tagadjuk, hogy a férfiak és nők között különbségek vannak - nyilvánvalóan vannak. A társadalom szemszögéből nézve a nemek közötti egyenlőség azt jelenti, hogy a férfiaknak és a nőknek ugyanazokkal a törvényes jogokkal és lehetőségekkel kell rendelkezniük az oktatás, a munka, az előmenetel stb. terén.

A bibliai nemek közötti egyenlőség nem az egyenlő egalitarizmus, amely az a tanítás, hogy a férfiaknak és a nőknek azonos szerepük van az egyházban és a házasságban, mindenféle hierarchia nélkül. Ez a tanítás figyelmen kívül hagyja vagy kiforgatja a kulcsfontosságú szentírási szakaszokat, és ezt később még jobban kibontjuk.

A bibliai nemek közötti egyenlőség magában foglalja azt, amit már megjegyeztünk: mindkét nem egyenlő értékű Isten előtt, és ugyanazokkal a lelki áldásokkal rendelkezik az üdvösség, a megszentelődés stb. egyik nem sem alacsonyabb rendű a másiknál; mindketten az élet kegyelmének társörökösei (1Péter 3:7).

Isten a férfiakat és a nőket különböző szerepekkel ruházta fel a gyülekezetben és a házasságban, de ez nem jelenti azt, hogy nem nemek közötti egyenlőtlenséget jelentenek. Gondoljunk például egy házépítésben betöltött szerepek sokféleségére. Egy ács építi a faszerkezetet, egy vízvezeték-szerelő szereli a csöveket, egy villanyszerelő végzi a vezetékeket, egy festő mázolja a falakat, és így tovább. Csapatként dolgoznak, mindegyiküknek megvan a sajátos feladata, de egyformán fontosak és szükségesek.

32. 1 Korinthus 11:11 "Mindazonáltal az Úrban az asszony nem független a férfitól, sem a férfi az asszonytól".

33. Kolossé 3:19 "Férfiak, szeressétek feleségeteket, és ne legyetek durvák velük".

34. Efézus 5:21-22 "Krisztus iránti tiszteletből engedelmeskedjetek egymásnak. 22. Feleségek, engedelmeskedjetek a saját férjeteknek, ahogyan az Úrnak is engedelmeskedtek".

A férfiak és nők szerepe

Először is mutassuk be a "komplementer" szót. Ez különbözik a "bókolástól", bár egymás megbecsülése és megerősítése teljesen bibliai, és boldog házasságokhoz és gyümölcsöző szolgálatokhoz vezet. A szó a "komplementer" szó. kiegészítő azt jelenti, hogy "az egyik kiegészíti a másikat", vagy "mindegyik felerősíti a másik tulajdonságait". Isten a férfit és a nőt különböző, de egymást kiegészítő képességekkel és szerepekkel teremtette a házasságban és a gyülekezetben (Efézus 5:21-33, 1Timóteus 2:12).

Például Isten a férfiakat és a nőket különböző testtel teremtette. Csak a nők képesek gyermeket szülni és szoptatni - ez egy különleges és csodálatos szerep, amit Isten a nőknek adott a házasságban, annak ellenére, hogy az éber társadalom "szülőanyának" nevezi őket. Ahogyan a villanyszerelő és az ács is kritikusan szükséges egy ház felépítéséhez, úgy a férj és a feleség is szükséges a család felépítéséhez. A férfiak és a nők egyarántgyülekezetet építeni, de mindegyiknek különálló, egyformán fontos, Isten által elrendelt szerepe van.

A férj és az apa szerepe az otthonban a vezetés (Efézus 5:23), a feleségének áldozatos szeretete, ahogy Krisztus szereti az egyházat - táplálja és ápolja (Efézus 5:24-33), és tiszteli őt (1Péter 3:7). A gyermekeket az Úr fegyelmére és tanítására neveli (Efézus 6:4, 5Mózes 6:6-7, Példabeszédek 22:7), gondoskodik a családról (1Timóteus 5:8),a gyermekek fegyelmezése (Példabeszédek 3:11-12, 1Timóteus 3:4-5), a gyermekek iránti könyörületesség (Zsoltárok 103:13) és a gyermekek bátorítása (1Thesszalonika 2:11-12).

A feleség és anya otthoni szerepei közé tartozik, hogy férje alá helyezi magát, ahogy az egyház Krisztus alá (Efézus 5:24), tiszteli férjét (Efézus 5:33), és jót tesz férjével (Példabeszédek 31:12). Tanítja a gyermekeket (Példabeszédek 31:1, 26), dolgozik, hogy gondoskodjon háztartása élelméről és ruházatáról (Példabeszédek 31:13-15, 19, 21-22), gondoskodik a szegényekről és rászorulókról (Példabeszédek 31:20),és felügyeli a háztartását (Példabeszédek 30:27, 1Timóteus 5:14).

35. Efézus 5:22-25 "Ti feleségek, engedelmeskedjetek a saját férjeteknek, mint az Úrnak. 23 Mert a férj a feleség feje, amint Krisztus a feje az egyháznak, az ő testének, amelynek ő a Megváltója. 24 Ahogy pedig az egyház Krisztusnak engedelmeskedik, úgy engedelmeskedjenek az asszonyok is mindenben a férjüknek. 25 A férfiak pedig szeressétek feleségeteket, ahogy Krisztus is szerette az egyházat, és odaadta magát aőt."

36. 1Mózes 2:18 "És monda az Úr Isten: Nem jó, hogy az ember egyedül legyen; készítek néki egy neki való segédet."

37. Efézus 5:32-33 "Ez mélységes titok - de én Krisztusról és az egyházról beszélek. 33 Mindegyikőtöknek azonban úgy kell szeretnie a feleségét is, ahogyan önmagát szereti, és a feleségnek tisztelnie kell a férjét".

Egyenlőség az egyházban

1. Etnicitás & társadalmi státusz: az ősegyház soknemzetiségű, soknemzetiségű (közel-keleti, afrikai és európai), felső és alsó társadalmi osztályokból, köztük rabszolgasorban élő emberekből állt. Ez volt az a kontextus, amelyben Pál írt:

"Én pedig arra buzdítalak titeket, testvérek, a mi Urunk Jézus Krisztus nevében, hogy mindnyájan egyezzetek meg, és ne legyenek köztetek széthúzások, hanem egyazon gondolkodásban és ítéletben legyetek teljesek." (1Korinthus 1:10).

Isten szemében nemzetiségtől, etnikai hovatartozástól vagy társadalmi helyzettől függetlenül, mindenkinek egységben kell lennie a gyülekezetben.

1. Vezetés: Istennek vannak konkrét nemi irányelvei az egyházban való vezetésre vonatkozóan. A "felügyelőre/vénre" (lelkipásztor vagy "püspök" vagy regionális szuperintendens; igazgatási és lelki hatalommal rendelkező vén) vonatkozó irányelvek szerint egy feleség férje (tehát férfi), aki jól vezeti a háztartását, és méltósággal tartja kordában a gyermekeit (1Timóteus 3:1-7, Titus 1:1-9).

A Biblia szerint a nőknek nem szabad tanítaniuk, és nem gyakorolhatnak hatalmat a férfiak felett a gyülekezetben (1Timóteus 2:12), azonban a fiatalabb nőket taníthatják és bátoríthatják (Titusz 2:4).

1. Lelki ajándékok: a Szentlélek minden hívőnek ad legalább egy lelki ajándékot "a közös jóra" (1Kor 12,4-8). Minden hívő egy testbe van megkeresztelve, akár zsidó, akár görög, akár rabszolga, akár szabad, és ugyanabból a Lélekből iszik (1Kor 12,12-13). Bár vannak "nagyobb ajándékok" (1Kor 12,31), minden hívő a maga egyéni ajándékaival szükséges a test számára, ezért nem nézhetjük le abármely testvért vagy testvérnőt feleslegesnek vagy alantasnak. (1Korinthus 12:14-21) Egy testként működünk, együtt szenvedünk és együtt örülünk.

"Ellenkezőleg, sokkal igazabb, hogy a gyengébbnek tűnő testrészek szükségesek; és azokat a testrészeket, amelyeket kevésbé tiszteletreméltónak tartunk, ezeknek nagyobb tiszteletet adunk, és kevésbé szalonképes részeink sokkal szalonképesebbek lesznek, míg szalonképesebb részeinknek nincs rá szükségük.

Isten pedig úgy állította össze a testet, hogy bőségesebben megbecsülte azt a részt, amelyik hiányt szenvedett, hogy ne legyen megosztottság a testben, hanem a részek egyformán gondoskodjanak egymásról. Ha pedig a testnek egy része szenved, vele együtt szenved minden rész; ha pedig egy rész megbecsülést nyer, vele együtt örül minden rész." (1Korinthus 12:22-26.)

38. 1Korinthus 1:10 "Arra kérlek titeket, testvérek, a mi Urunk Jézus Krisztus nevében, hogy mindnyájan egyetértsetek egymással abban, amit mondtok, és ne legyenek közöttetek széthúzások, hanem legyetek tökéletesen egyek lélekben és gondolatban." (1Korinthus 1:10).

39. 1 Korinthus 12:24-26 "míg a mi szalonképes részeink nem szorulnak különösebb bánásmódra. Isten azonban a testet úgy állította össze, hogy nagyobb tiszteletet adott azoknak a részeknek, amelyeknek hiányzott, 25 hogy ne legyen megosztottság a testben, hanem annak részei egyformán törődjenek egymással. 26 Ha egy rész szenved, minden rész vele együtt szenved; ha egy rész megbecsülést nyer, minden rész vele együtt örül." Ez a mondat a következő: "A testet a testnek adta.

40. Efézus 4:1-4 "Én tehát, az Úr foglya, arra buzdítalak benneteket, hogy járjatok méltó módon ahhoz a hivatáshoz, amelyre elhívattatok, 2 minden alázattal és szelídséggel, türelemmel, szeretetben viseltetve egymás iránt, 3 buzgólkodva, hogy megőrizzétek a Lélek egységét a békesség kötelékében. 4 Egy a test és egy a Lélek - ahogyan ti is elhívattatok arra az egy reménységre, amely a ti elhívásotokhoz tartozik".

Hogyan kell a keresztényeknek a házassági egyenlőséghez viszonyulniuk?

Amikor a házassági egyenlőségről beszélünk, először is meg kell határoznunk, mi a házasság Isten szemében. Az emberek nem határozhatják újra a házasságot. A Biblia elítéli a homoszexualitást, ami lehetővé teszi számunkra, hogy tudjuk, az azonos neműek házassága bűnös. A házasság egy férfi és egy nő közötti szövetség. A férj és a feleség egymást kiegészítő szerepeikben egyenlő értékűek, de a Biblia világosan kimondja, hogy a férj a vezető aA feleség a férj alatt áll, ahogyan az egyház Krisztus alatt (1Kor 11:3, Ef 5:22-24, 1Móz 3:16, Kol 3:18).

Isten isteni rendje az otthonon belül nem egyenlőtlenséget jelent. Nem jelenti azt, hogy a feleség alsóbbrendű. A fejedelemség nem jelent gőgös, arrogáns, agresszív, hataloméhes magatartást. Jézus fejedelemsége nem ilyen. Jézus példamutatóan vezetett, feláldozta magát az egyházért, és a legjobbat akarja az egyháznak.

41. 1 Korinthus 11:3 "De szeretném, ha felismernétek, hogy minden férfi feje Krisztus, az asszony feje pedig a férfi, Krisztus feje pedig Isten".

42. Efézus 5:25 "A férfiaknak pedig ez azt jelenti, hogy szeressétek feleségeteket, ahogyan Krisztus is szerette az egyházat. Ő az életét adta érte".

43. 1Péter 3:7 "Ugyanígy, férfiak, bánjatok feleségeitekkel, mint finom edénnyel, és tisztelettel, mint az élet kegyelmi ajándékának társörököseivel, hogy imáitok ne legyenek akadályozva."

44. 1Mózes 2:24 English Standard Version 24 Ezért a férfi elhagyja apját és anyját, és ragaszkodik feleségéhez, és egy testté lesznek.

Mindannyian bűnösök vagyunk, akiknek szükségük van a Megváltóra.

Minden ember egyenlő abban, hogy mindannyian bűnösök vagyunk, akiknek szükségük van a Megváltóra. Mindannyian vétkeztünk és elmaradtunk Isten dicsőségétől. (Róma 3:23) Mindannyian egyformán megérdemeljük a bűn zsoldját, ami a halál. (Róma 6:23).

Szerencsére Jézus azért halt meg, hogy minden ember bűneiért megfizessen. Kegyelmében mindenkinek üdvösséget kínál. (Titusz 2:11) Minden embernek, mindenütt, megparancsolja, hogy térjen meg. (ApCsel 17:30) Azt akarja, hogy mindenki üdvözüljön és eljusson az igazság megismerésére. (1Timóteus 2:4) Azt akarja, hogy az evangéliumot minden embernek hirdessék a földön. (Márk 16:15).

Mindenki, aki segítségül hívja az Úr nevét, üdvözül (ApCsel 2:21, Jóel 2:32, Róma 10:13). minden akik őt segítségül hívják (Róma 10:12).

45. János 3:16 "Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy mindenki aki hisz benne, nem vész el, hanem örök élete lesz."

46. Róma 6:23 "Mert a bűn zsoldja a halál, az Isten ajándéka pedig az örök élet Krisztus Jézusban, a mi Urunkban."

47. Róma 5:12 "Ezért, ahogyan a bűn egy ember által jött a világba, és a halál a bűn által, úgy terjedt el a halál minden emberre, mert mindenki vétkezett.

48. Prédikátor 7:20 "Bizony nincs olyan igaz ember a földön, aki jót cselekszik és soha nem vétkezik".

49. Róma 3:10 "amint meg van írva: "Nincs igaz ember, egy sincs".

50. János 1:12 "Mindazoknak azonban, akik befogadták őt, akik hittek az ő nevében, jogot adott arra, hogy Isten gyermekeivé legyenek."

Következtetés

Minden ember a földön egyenlő, mivel Isten képmására teremtetett. Minden ember értékes Isten számára, és értékesnek kell lennie számunkra is. Jézus meghalt a világért, ezért elsődleges feladatunk, hogy mindent megtegyünk annak érdekében, hogy a világon mindenki hallhassa az evangéliumot - ez a mi megbízatásunk -, hogy tanúi legyünk a világ legtávolabbi részeinek is (ApCsel 1:8).

Mindenki megérdemli, hogy legalább egyszer hallja az evangéliumot, de sajnos nem mindenki rendelkezik ezzel az egyenlő lehetőséggel. Ázsia és a Közel-Kelet egyes részein néhány ember még soha nem hallotta az örömhírt, hogy Jézus meghalt és feltámadt értük, és megmenekülhetnek.

Jézus azt mondta:

"Az aratás bőséges, de a munkások kevesen vannak. Könyörögjetek tehát az aratás Urához, hogy küldjön munkásokat az ő aratásába." (Máté 9:37-38).

Könyörögni fogsz-e munkásokért, hogy elvigyék a kegyelem üzenetét azokhoz, akiknek nincs hozzáférésük az evangéliumhoz? Támogatod-e azokat, akik a világ végére mennek? Elmész-e te magad is?