Tartalomjegyzék
Mi a különbség a városban lévő baptista és a szemközti presbiteriánus gyülekezet között? Van különbség? Az előző posztokban a baptista és a metodista felekezetet tárgyaltuk. Ebben a posztban a két történelmi protestáns hagyomány közötti hasonlóságokra és különbségekre világítunk rá.
Lásd még: 25 epikus bibliai vers egymás bátorításáról (naponta)A baptista és a presbiteriánus kifejezések ma nagyon általános kifejezések, amelyek két olyan hagyományra utalnak, amelyek ma már változatosak és egyre sokszínűbbek, és jelenleg mindkettőt számos felekezet képviseli.
Ezért ez a cikk általános lesz, és inkább e két hagyomány történelmi nézeteire fog hivatkozni, mint a sajátos és eltérő nézetekre, amelyeket ma számos baptista és presbiteriánus felekezetben látunk.
Mi az a baptista?
A legáltalánosabban fogalmazva, a baptista az, aki hisz a kredobaptizmusban, vagyis abban, hogy a keresztény keresztség csak azoknak van fenntartva, akik hitet tettek Jézus Krisztusban. Bár nem mindenki, aki hisz a kredobaptizmusban, baptista - számos más keresztény felekezet is vallja a kredobaptizmust -, minden baptista hisz a kredobaptizmusban.
A baptistának vallók többsége egy baptista gyülekezet tagja is.
Mi az a presbiteriánus?
Presbiteriánus az, aki egy presbiteriánus egyház tagja. A presbiteriánusok gyökerei a skót reformátorra, John Knoxra vezethetők vissza. Ez a református felekezetcsalád a görög szóból kapta a nevét, presbuteros amit gyakran fordítanak angolra úgy, hogy elder A presbiteriánus vallás egyik fő megkülönböztető jegye az egyházszervezetük. A presbiteriánus gyülekezeteket a vének többsége irányítja.
Hasonlóságok
A baptisták és a presbiteriánusok hagyományosan sokkal több dologban értenek egyet, mint amiben nem értettek egyet. Közös a nézetük a Bibliáról, mint Isten ihletett, tévedhetetlen Igéjéről. A baptisták és a presbiteriánusok egyetértenek abban, hogy az ember egyedül Isten kegyelme alapján, egyedül Jézus Krisztusban való hit által igazul meg Isten előtt. Egy presbiteriánus és egy baptista istentisztelet sok mindenben megegyezik.hasonlóságok, mint például az imádság, az éneklés és a bibliai igehirdetés.
Mind a baptisták, mind a presbiteriánusok úgy tartják, hogy az egyház életében két különleges szertartás van, bár a legtöbb baptista ezeket úgy hívja, hogy rendeletek, míg a presbiteriánusok szentségek.
Ezek a keresztség és az úrvacsora (más néven szentáldozás). Abban is egyetértenek, hogy ezek a szertartások, bár különlegesek, jelentőségteljesek, sőt a kegyelem eszközei, nem üdvözítőek. Vagyis ezek a szertartások nem igazolják meg az embert Isten előtt.
Az egyik legnagyobb különbség a baptisták és a presbiteriánusok között a keresztséggel kapcsolatos nézeteikben van. A presbiteriánusok a pedobaptizmust (gyermekkeresztség) és a credobaptizmust is vallják és gyakorolják, míg a baptisták csak az utóbbit tekintik legitimnek és bibliainak.
Pedobaptizmus vs Credobaptizmus
A presbiteriánusok számára a keresztség annak a szövetségnek a jele, amelyet Isten kötött népével. Ez a körülmetélés ószövetségi jelének folytatása. Így egy presbiteriánus számára helyénvaló, hogy a hívők gyermekei is részesüljenek ebben a szentségben, annak jeleként, hogy családjukkal együtt ők is a szövetség részei. A legtöbb presbiteriánus ragaszkodik ahhoz is, hogy a megkeresztelt csecsemő az üdvözüléshezis szükségük lesz arra, hogy amikor elérik az erkölcsi felelősségre vonható életkort, személyesen is higgyenek Jézus Krisztusban. A csecsemőként megkeresztelteknek nem kell újra megkeresztelkedniük hívőként. A presbiteriánusok olyan szakaszokra támaszkodnak nézeteik alátámasztására, mint az Apostolok Cselekedetei 2:38-39. A presbiteriánusoknak nem kell újra megkeresztelkedniük.
A baptisták ezzel szemben ragaszkodnak ahhoz, hogy nincs elegendő bibliai támasza annak, hogy bárkit megkereszteljenek, kivéve azokat, akik maguk is Krisztusban bíznak az üdvösségért. A baptisták a csecsemőkeresztséget törvénytelennek tartják, és ragaszkodnak ahhoz, hogy azokat, akik Krisztusba vetett hitre jutnak, megkereszteljék, még akkor is, ha csecsemőként keresztelték meg őket. Nézetük alátámasztására az Apostolok Cselekedeteiben és a levelekben található különböző szakaszokra támaszkodnak, amelyekbena keresztségre a hittel és a bűnbánattal kapcsolatban utalnak. Rámutatnak továbbá azon szakaszok hiányára, amelyek egyértelműen megerősítik a csecsemők megkeresztelésének gyakorlatát.
A baptisták és a presbiteriánusok egyaránt megerősítenék azonban, hogy a keresztség Krisztus halálát, eltemetését és feltámadását jelképezi. Egyikük sem ragaszkodik ahhoz, hogy a keresztség, akár paedo, akár credo, szükséges az üdvösséghez.
A keresztség módjai
A baptisták ragaszkodnak a vízbe merítéssel történő keresztséghez. Azt állítják, hogy csak ez a keresztelési mód képviseli teljes mértékben a keresztség bibliai modelljét és a keresztség által közvetítendő képeket.
A presbiteriánusok nyitottak a vízbe merítéssel történő keresztségre, de a keresztelést inkább a vízzel való locsolással és a keresztelendő fejére való vízzel való ráöntéssel gyakorolják.
Egyházkormányzat
Az egyik legnagyobb különbség a baptisták és a presbiteriánusok között az egyházi politeia (vagyis az egyházkormányzás gyakorlata).
A legtöbb baptista gyülekezet autonóm, és az egész gyülekezet gyűléseivel irányítják. Ezt nevezik kongregacionalizmusnak is. A lelkész (vagy lelkészek) felügyeli a gyülekezet mindennapi működését, és gondoskodik a gyülekezet pásztori szükségleteiről. És minden jelentős döntést a gyülekezet hoz.
A baptisták általában nem rendelkeznek felekezeti hierarchiával, és a helyi gyülekezetek autonómok. Szabadon csatlakoznak egyesületekhez és lépnek ki azokból, és végső hatalmuk van vagyonuk felett, valamint vezetőik megválasztásában.
Ezzel szemben a presbiteriánusoknál az irányítás szintjei többszintűek. A helyi gyülekezetek presbitériumokba (vagy kerületekbe) tömörülnek. A presbiteriánus irányítás legmagasabb szintje a közgyűlés, amelyet az összes zsinat képvisel.
Helyi szinten a presbiteriánus gyülekezetet a vének egy csoportja irányítja (gyakran hívják őket uralkodó vének ), akik az egyházat a presbitériumokkal, zsinatokkal és a közgyűléssel összhangban, az egyház alkotmánya szerint vezetik.
Lelkipásztorok
A helyi baptista gyülekezetek szabadon választhatják ki lelkipásztoraikat a saját maguk által meghatározott kritériumok alapján. A lelkipásztorokat a helyi gyülekezet szenteli fel (ha egyáltalán felszentelik őket), nem pedig egy szélesebb felekezet. A lelkipásztorrá válás követelményei gyülekezetenként eltérőek: egyes baptista gyülekezetek szemináriumi végzettséget követelnek meg, míg mások csak azt, hogy a jelölt képes legyen jól prédikálni és vezetni, és megfeleljen a baptista egyházi követelményeknek.a gyülekezet vezetésére vonatkozó bibliai képesítések (lásd például 1 Timóteus 3:1-7).
A presbiteriánus gyülekezetekben szolgáló lelkészeket általában a presbitérium ordinálja és választja ki, és a megbízások általában a helyi gyülekezet gyülekezeti megerősítésével történnek a presbitérium döntése alapján. A presbiteriánus lelkészi ordináció nem pusztán a gyülekezet részéről a tehetség vagy a képzettség elismerése, hanem a Szentlélek által a szolgálatok elrendelésének elismerése, és ez történik a presbitérium által.csak felekezeti szinten.
Szentségek
A baptisták az egyház két szertartását - a keresztséget és az úrvacsorát - rendeléseknek, míg a presbiteriánusok szentségeknek nevezik. A különbség a szentségek és a rendelések között, ahogyan a baptisták és a presbiteriánusok látják, nem nagy.
A kifejezés szentség magában hordozza azt az elképzelést, hogy a rítus egyben a kegyelem eszköze is, míg a rendelet hangsúlyozza, hogy a rítusnak engedelmeskedni kell. Mind a presbiteriánusok, mind a baptisták egyetértenek abban, hogy Isten a keresztség és az úrvacsora rítusain keresztül értelmes, lelki és különleges módon mozog. Így a kifejezésbeli különbség nem olyan jelentős, mint amilyennek elsőre tűnik.
Híres lelkészek
Lásd még: 25 fontos bibliai vers a bűnösökről (5 fontos igazság, amit tudnod kell)Mindkét hagyománynak vannak és voltak ismert lelkipásztorai. A múlt híres presbiteriánus lelkipásztorai közé tartozik John Knox, Charles Finney és Peter Marshall. Újabb presbiteriánus lelkészek közül James Kennedy, R.C. Sproul és Tim Keller említhetők.
A híres baptista lelkészek közé tartozik John Bunyan, Charles Spurgeon, Oswald Chambers, Billy Graham és W.A. Criswell, a közelmúltban pedig John Piper, Albert Mohler és Charles Stanly.
Tantételes álláspont
Egy másik jelentős különbség a legtöbb mai baptista és presbiteriánus között az Isten üdvösségbeli szuverenitásával kapcsolatos nézeteikben van. Jelentős kivételektől eltekintve, mind a mai, mind a történelmi baptisták közül sokan módosított kálvinistának (vagy 4 pontos kálvinistának) tartják magukat. A legtöbb baptista megerősíti, hogy örök biztonság (bár az ő nézetük gyakran ellentétes azzal a református tanítással, amit mi úgy hívunk, hogy a szentek kitartása De ez egy másik vita!). De megerősítjük az ember szabad akaratát az üdvösségben, és azt a képességét, hogy bukott állapotában képes eldönteni, hogy követi-e Istent és bízik-e Krisztusban.
A presbiteriánusok megerősítik Isten abszolút szuverenitását az üdvösségben. Elutasítják az ember végső önrendelkezését, és azt állítják, hogy az ember csak Isten aktív, kiválasztó kegyelme által üdvözülhet. A presbiteriánusok ragaszkodnak ahhoz, hogy a bukott ember képtelen lépéseket tenni Isten felé, és hogy magára hagyva minden ember elutasítja Istent.
Sok kivétel van, és sok baptista tartja magát reformátusnak, és a legtöbb presbiteriánussal egyetértésben vallja a kegyelem tanait.
Következtetés
Általánosságban véve sok hasonlóság van a presbiteriánusok és a baptisták között. Ugyanakkor sok különbség is van. A keresztség, az egyházkormányzás, a lelkészek kiválasztása, sőt még Isten szuverenitása is az üdvösségben mind jelentős nézeteltérések e két történelmi protestáns hagyomány között.
Egy nagy egyetértés megmaradt: mind a történelmi presbiteriánusok, mind a baptisták megerősítik Isten kegyelmét az ember iránt az Úr Jézus Krisztusban. A presbiteriánusnak és baptistának vallott keresztények mind testvérek Krisztusban és az Ő egyházának részei!